Hi-hi hirdetés!

Nem sok mosolyogni való akad manapság Londonban, ahová beszökött az ősz, a falevéllel esik a font és a hőmérséklet is, s megkezdődött a karácsonynak nevezett termék- és szolgáltatás orgia kipeckelt szánkon való letömése. Ráadásul most hányta össze a rendelő váróját egy kedves páciens kislánya, anyu szemrebbenés nélkül besétált tömetni, mi meg takaríthattuk a répát - na mindegy. De azért csak találunk magunknak vidámságot kocsmazárás után is, ezért ma a híres angol humorhoz fordulunk vigaszért és endorfintermelésünk helyrezökkentéséért.

Van akinek nem jön be a szigetországiak humora, de szerintem vagy azért mert nem érti igazán, vagy mert épp rajta köszörülik a nyelvük a helyiek. Ez utóbbi valóban szar érzés mert meg kell hagyni, rendesen tud marni és vágni mikor Mr Flegmaság és Mrs Irónia választékosan elküld a bánatba kislakatnak. Ám van egy terület, amit nem lehet nem imádni, ez pediglen a nyomtatott reklámok világa. Nem hittem volna hogy ilyet valaha leírok, de agyi blokkolás helyett idekint néha kifejezetten vadászom a mókás plakátokat. A termék nem érdekel, de ahogy megpróbálják eladni, na, úgy falragaszában él a nemzet, valami eszméletlen ötletes, humoros és eredeti blődségekkel tudnak előrukkolni.

Az angol karakter hivatalosan lefitymálja a dicsekvést, nagyzolást, szóval a ,,Mi prosztatakenőcsünk a legtutibb" stílusú reklám duplán nem talál célba a férfilakosságnál. Amerikában, minden fogyasztói társadalmak szent tehenében lehet, hogy a nyomulós, versenytársakkal összeméricskélős eladási taktika a megszokott, de itt az Egyesült Királyságban finomabban hangolják a marketinget (hard-sell kontra soft-sell). Hagyományosan körültipegik a terméket, indirekt módon kínálják a portékát, a stílus és a sztorimondás szinte fontosabb, mint a cucc amit árulnak, ami néha csak a reklámblokkok végén derül ki, hogy mi is pontosan. Inkább az irónia, szarkazmus dominál, a végletekig elmennek egy ízes szóviccért, ötletes kétértelmű kifejezésért, s hál' égnek a fekete humort se mossa el a rendszeres esőzés. 

bucket_list.jpg

Egy másik kőbe vésett fajtajellegük a ,,pöh, ugyan már” vagy ,,csak semmi szirupos lelkesedés” hozzáállás, így aztán nem kapnak szívdobogást a nyálas önfényezéstől (ennek ellenére divatba jött ez a stílus és szerintem úgy illik rájuk, mint tökre a gyűszű). Talán ezért került a reklám toplistára a Ranseal festék szlogenje: It does exactly what it says on the tin, azaz Pont azt csinálja, ami a dobozra van írva.

Az idei nyár egyik legjobbja volt valami ízesített-cukros ital a következő szlogennel: ,,Nyár van. Te szomjas vagy. Nekünk eladási célkitűzéseink vannak”. Veszed-iszod.

oasis.jpg

Ha már üdítőital, híresek az Innocent natúrlevek flakonjai, ahol a szokásos egészségbeöntés pumpolása helyett az alábbi idétlenségeket ötlik ki, aranyos lábjegyzetek és megjegyzések keretében (pl ha ezt iszod Tom Hanks ma elhív reggelizni, ha nem iszod, valaki lelövi a Trónok harcának befejezését mielőtt moziban megnéznéd). Nem világszám, de gondolom a sokfajta minőségi bólé között így remekül becsalogatják a fogyasztóközönség újabb-szélesebb szegmensét. 

innocent_bitch.jpg
Roppant mókásnak találtam a kaparós sorsjegy reklámokat, ahol a ,,Semmi esély vs ennyimegannyi az esély" szituációra mentek rá, cukker nagyival vagy dagi macsekkal. Persze volt aki csak meg tudott sértődni az egyik verzión, mikor is a ,,semmi esélyt” az képviselte, hogy Cirmi előkerül-e ha pár napja elkóborolt az M7-es környékén. Mint állatb*zi és egykori gazdi átérzem minden cicatulaj fájdalmát, de bakker, ez akkor is vicces és kész.

fat_cat.jpg 

Aztán itt vannak az étterem/pub vendégcsalogatók, ilyet Pesten is láttam aranyosat (,,eső" nyíl utcára mutat, ,,sör" nyíl befelé áll), de itt erre mintha edzőtáborokat tartanának, a lenti kép mellett a minap olyat láttam, hogy ,,A hátsónk (mármint a hátsó kerthelyiség) nagyobb, mint Kim Kardashiané", s alá a stilizált celeb nőalak a buksza seggel.

sober_decisions.jpg

Túl sok józan döntést hozol

Ugyan nem plakát volt, de sokat elmond az angol lélekről a Marmite reklám (élesztőszármazékból készült kenyérre kenhető szuszmák, még nem gyűjtöttem lelkierőt megkóstolni), mikor is arra mentek ki, hogy ezt a lakosság vagy imádja, vagy undorodik tőle, s a reklámban már a hölgy csókjából kiérződő marmite íztől is öklendezni kezd az udvarló (klipp itt). Nem ismerek más országot, ahol a gyártó kiröhögi a saját termékét, hogy ,,ugye milyen ocsmánynak találják egyesek?”, és még meg is szilárdítja a vevőkört.

A fentiek társadalmi célú hirdetésekre is vonatkoznak, lásd a Ne szemetelj plakátokat (Keep Britain tidy, azaz Tartsd Angliát tisztán). A szóviccet elmagyarázandó: messi mint messy, azaz kupis. Idetettem a Banksy-verziót is, csakis a művelcség kedvéér’.8092_poofairy_poster_op.jpg

messi_front_2275.jpg

 banksykeepbritaintidy-london-e1372764922625.jpg

Most hogy Pesten jártam meregettem a szemem, látok-e hasonló, mindennapi cikket reklámozó, ötletes posztereket.  Van egy-két mókás krimó csalogató cégér és az üzletnevek is árulkodnak nyelvi szellemességről (Scanguru), de az óriásplakátos kínálatban silány a felhozatal. Azt hiszem mifelénk akkor fog ízesebben a nyomdapatron, ha valamit parodizálni kell, ha már kínunkban figurázunk ki valami komoly dolgot, de hogy valaha reklámnak adnak-e bájt, azt kétlem. Aki úgy érzi, hogy a főnöke nem fog odanézni, mit vinnyog a beosztott a röhögéstől a képernyő előtt (és elég erős az angolja), annak tudom ajánlani megtekintésre a We fix your advert twitter oldalát, ez lehet az angolok zsigeri válasza a béna reklámokra és néphülyítésre, szerintem vannak köztük zseniálisak. Lényegében az eredeti posztereket, BKV-s feliratokat költögették át őszintébbre és ütősebbre, s szívem szerint fölbérelném őket, tuningolják föl egy kicsit az NHS pamfletjeit.

Mint említém közeleg a Karácsony és ettől a cégeknél annyira összerándul a pénzügyi részleg ánusza, hogy elnyomják a marketingesek kreatívitását, sorra jönnek az unalmas, ettőljobbemberleszel plakátok, kivéve talán mikor a szivornyás irodai Mikuláspartik a téma. Sebaj, új év, új lendület, ezt a két hónapot az évből pókerarccal kacagva lenyomjuk.

notting_hill_parrott.JPG